Ha majd belefáradsz abba, hogy az legyél, aki nem vagy, akkor majd végre élvezheted az életet. Idővel rájössz, hogy ez nemcsak örömet szerez, hanem valami sokkal mélyebbet ad: értelmet az életednek. (Paulo Coelho)
Rendszeres olvasók
2012. június 10., vasárnap
2012. június 4., hétfő
Geocaching smashbook
Nos, nem igazi smashbook, de az amerikai oldalakon sok ilyet látok.
Napló, fényképekkel és kicsit díszítve (én leginkább milton kapcsokat,
dekortapaszt és matricákat, bélyegzést tervezek alkalmazni némi maradék
papírral esetleg, sok kézírással. Emléktárgyakkal (most pl. a
vonatjegyek), chipboard díszekkel (most a nyilak), stb.
Mindenképp meg akartam örökíteni a kirándulásainkat, de a mini album túl nagy meló lenne, ezért választottam ezt a megoldást. Vettem hozzá egy albumot és elkezdtem :-))
Még csak 3x voltunk, de már most is olyan jó volt visszanézni, visszaolvasgatni
Az első kirándulás emlékére, ami barátaink invitálására történt meg. Törökbálinton az erdőben. Szuper volt! Semmi extra csak egy kis dekortapasz. A komment kártyán a kirádulás geo kódja, a gps koordináták egy milton kapoccsal rögzítve.
A második :-)Dekortapasz, némi chipboard a nyilazáshoz és egy szép arany K betű, a Kincs szóhoz (így hívják a gyerekek a geoládákat).
A harmadik, ami félsiker, ugyanis a két ládából csak egyet találtunk meg. Nagyon szép nap volt, sok emlékkel a szívünkben értünk haza. Az erdei gyermekvasútra is felszálltunk és a jegyeket fel is használtam :-)Chipboard, dekortapasz, raffia dobja fel kicsit a naplószerűséget. Éééés, kézzel is rajzoltam (kígyót, aki szembe jött velünk az úton ; kukacot, aki a vállamra telepedett és jó nagyot sikítottamamikor megláttam ; mókust, aki az előttünk álló fára iszkolt fel és nézett le ránk). Nagyon nehéz ilyen sokat szépen írni, de olyan jó utána elolvasni, mert az apró részletek elfelejtődnek.
Mindenképp meg akartam örökíteni a kirándulásainkat, de a mini album túl nagy meló lenne, ezért választottam ezt a megoldást. Vettem hozzá egy albumot és elkezdtem :-))
Még csak 3x voltunk, de már most is olyan jó volt visszanézni, visszaolvasgatni

Az első kirándulás emlékére, ami barátaink invitálására történt meg. Törökbálinton az erdőben. Szuper volt! Semmi extra csak egy kis dekortapasz. A komment kártyán a kirádulás geo kódja, a gps koordináták egy milton kapoccsal rögzítve.
A második :-)Dekortapasz, némi chipboard a nyilazáshoz és egy szép arany K betű, a Kincs szóhoz (így hívják a gyerekek a geoládákat).
A harmadik, ami félsiker, ugyanis a két ládából csak egyet találtunk meg. Nagyon szép nap volt, sok emlékkel a szívünkben értünk haza. Az erdei gyermekvasútra is felszálltunk és a jegyeket fel is használtam :-)Chipboard, dekortapasz, raffia dobja fel kicsit a naplószerűséget. Éééés, kézzel is rajzoltam (kígyót, aki szembe jött velünk az úton ; kukacot, aki a vállamra telepedett és jó nagyot sikítottamamikor megláttam ; mókust, aki az előttünk álló fára iszkolt fel és nézett le ránk). Nagyon nehéz ilyen sokat szépen írni, de olyan jó utána elolvasni, mert az apró részletek elfelejtődnek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)